Ami biztosan látszik, hogy az oltakozás nem hozta el a várva várt megváltást és az is, hogy  -bármilyen fájó is kimondani- egy random konteós előrejelzései pontosabbak voltak, mint az ilyen-olyan experteké. Szóval itt az ideje, hogy mi földi halandók is beszélgethessünk erről a járványhelyzetről és ne zárjanak ki minket ebből a párbeszédből holmi kompentenciahatárokra hivatkozva azok, akik prognózisai kevésbé találtak, mint nagyanyám az ötöslottón. 

Persze nem könnyű, irdatlan nagy a zaj, az oktondi félrevezető vagy szándékosan befolyásolni akaró információk tömkelege között újra meg kell tanulnunk a sorok között olvasni. Ne legyenek kétségeink, a big pharma/data/tech/etc. cégeknek ugyanúgy érdemes minket befolyásolnia, ahogy kormányainknak, csak most tömegpropaganda helyett algoritmusok tartanak minket véleménybuborékban.

Ebben a bejegyzésben nem szeretném a korábbi eseményeket firtatni -ami történt megtörtént-, de a megfelelő, bár laikus következtetéseket szeretném levonni és félreértés ne essék, semmiképpen sem szeretném bolygó szinten 3-6M ember halálát elbagatellizálni.

Premisszáim:

Az oltás nem vált be. Sem az első, sem a második, sem a harmadik. Elég ránézni a járványgörbékre.
A karantén -minő meglepetés- bevált, csak hát szar. 
Úgy tűnik, hogy a Covid is olyan,mint a legtöbb felső-légúti tüneteket produkáló megbetegedés, pl. szezonális, a kevés napsütés okozta D-vitamin hiány és a túlfűtött otthonokból adódó kiszáradt nyálkahártyák kedveznek neki, stb.
A maszk jó, ha nem köpködjünk magunknak tele. Azaz beszaladni a közértbe jó, egész nap dolgozni benne nem jó.
Az egészségügyi ellátó rendszer -legnagyobb meglepetésemre- nem terhelődött túl.
A korábbi járványadatok annyira hasonlítanak a mostaniakra, mintha semmit sem tettünk volna se most, se ezelőtt. Egyébként ez elég hervasztó.
Az emberi életórákkal való érvelés minőségbeli tévedés, nem lehet összehasonlítani fél millió ember elvesztett egy óráját egy, azzal időben cirka ekvivalens 57 évet élt élettel.
Az állampolgárok jellemzően nem kiskorúak és a kiskorúaknak is jellemzően van gyámjuk.
A mostani vakcinák veszélyhelyzeti engedéllyel bírnak. Nem vagyok oltásellenes, sőt, oltáspárti vagyok, kipróbált, tesztelt és indokolt oltásokat pártolok leginkább a kötelező kategóriában és nagyjából bármilyet a választhatóban.
A Covid-19 csitrilliárd variánsai nem új korunk pestisjárványai, vagyis nem láttunk holtakat talicskáztatni az utcákon.  

Fentiekből adódó és egyben költői kérdéseim:

Közismert, hogy az oltások a beadást követő egy-két hétben csak növelik a megfertőződés esélyét. Akkor miért is oltással reagálunk a szezonálisan megérkező Covidra?
Ha nem terhelődött túl az egészségügy a korábbi hullámokban sem, akkor most miért tartunk tőle, hogy igen? Pláne úgy, hogy volt több, mint egy évünk készülni erre a helyzetre.
Miért nem lehet felnőttként kezelni az állampolgárokat és rájuk bízni, h akarnak-e veszélyhelyzeti engedéllyel bíró vakcinákat beadatni maguknak, vagy akár gyerekeiknek?
Jellemzően önmagukat liberálisnak nevezők miért követelik -mint egy rendes fasiszta- kollektív érdekre hivatkozva a kötelező oltakozást, pláne egy ilyen erősen vitatható helyzetben?

Summa:

Járvány van, "hálisten" nem súlyos, nyilván rosszabb, mint egy influenza, de azért nem tizedel. Veszélyhelyzeti vakcinát általában érdemes lehet beadatni, mert még mindig kevesebb az esélye a mellékhatásnak, mint egy súlyos Covid fertőzésnek, viszont most (szezonban) nem érdemes, hacsak nem vagyunk extra óvatosak utána, de persze összességében még így is elhanyagolható a kockázat. Grand totalban úgy látom, hogy egészséges életmóddal, D-vitamin pótlással, normális higiéniával, indokolt esetben szoctávtartással és maszkviseléssel többet érünk, mint a mostani kiforratlan, kétes hatásfokú oltásokkal. 

Mindezeket viszont szerintem az állampolgárnak kell eldöntenie, ahogyan azt is, h otthon akar-e maradni és rendelni a bevásárlást, vagy akar-e inni egy sört a kocsmában.